„Hozsanna Dávid fiának! Áldott, aki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!“
Virágvasárnappal megkezdődik az egyházi év leggazdagabb időszaka, a Nagyhét, amely végigvezet bennünket Jézus dicsőséges jeruzsálemi bevonulásától egészen a keresztig.
Virágvasárnap
Virágvasárnap
Virágvasárnap, a hagyomány szerint barkaszenteléssel emlékezünk meg Jézus Urunk bevonulásáról Jeruzsálembe, ahol a 4. századtól az Olajfák-hegyéről származó és megszentelt pálma- és olajfaágakkal idézték fel az Úr Jézus bevonulását a városba. Európában a 10. század óta a mediterrán vidéken szintén pálma- vagy olajágat, északabbra a fűzfa barkás vesszejét szentelik meg.
Virágvasárnap
március 29. Egész nap
Virágvasárnap a bűnbánatot jelentő nagyböjti időszak utolsó vasárnapja és egyben a nagyhét kezdete. Ezen a vasárnapon Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház.
A virágvasárnapi liturgia minden ünnepélyessége mellett már az Úr szenvedéstörténetét tárja elénk. Az olvasmány, Izajás próféta könyvéből a megjövendölt Messiásról szól (Iz 50,4–7), a szentlecke Szent Pál apostolnak a filippiekhez írt leveléből Krisztus kenózisát (önkiüresítését), az Atyának való engedelmességet és kereszthalálát mondja el (Fil 2,6–11). Az evangéliumi szakasz pedig Jézus passióját, kínszenvedését tárja elénk Szent Máté evangélista szerint (Mt 26,14–27,66).
A virágvasárnappal kezdődő nagyhét az egyházi év leggazdagabb időszaka. Az Egyház kifejezi hitét, miszerint a dicsőséges bevonulás kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be elhozva számunkra a megváltást, amely minden hívőben az örök élet reményét táplálja. A virágvasárnapi szentmisén figyeljünk a szentleckében Szent Pál apostol szavaira is: „…Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, és minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az úr.” A nagyhét kezdetén forgassuk lelkünkben ezeket a szavakat, és a krisztusi szeretetet hordozva vegyünk részt a szertartásokon, hogy húsvét hajnala mindannyiunk szívében felragyoghasson.
Forrás: MKPK Sajtószolgálat
Virágvasárnap, Nagyhét és Húsvét
Virágvasárnap és Nagypénteken a passiót énekelte a kórus, majd Nagyszombaton a feltámadási szertartást. Húsvét vasárnap pedig a 11 órai szentmisén szolgált a kórus.
Virágvasárnap
„Sokan az útra terítették ruhájukat, mások meg lombokat vagdaltak a fákról, és az útra szórták.”
Mk 11,8
Hat nappal Húsvét előtt, …
… amikor az Úr Jeruzsálembe érkezett, gyermekek jöttek elébe: kezükben pálmaágakat hoztak, és hangosan kiáltozták: Hozsanna a magasságban! Áldott vagy, aki irgalmadnak bőségével érkezel! (Vö.Jn 12,1.12-13)
Virágvasárnap
Április 2-án Virágvasárnap minden szentmise után megtartottuk a barkaszentelést és a kórus Passiót énekelt a 11 órai szentmisén Szent Máté evangéliuma szerint. A Forrás című havilapunkat is át lehetett venni a bejáratnál.
Virágvasárnap
Április 10-én Virágvasárnappal kezdetét vette a Nagyhét. Virágvasárnap barkaszentelést végeztünk. A 11 órás szentmisében a Halmos László kórus Passiót énekelt Kribus Mónika kántor-karnagy vezetésével.
Az esti szentmise után 19 órától a Halmos László kórus Passió címmel képanyaggal és elmélkedésekkel színes zenei koncertet tartott a templomban – húsvéti élmény volt mindenki számára.
Virágvasárnap
Virágvasárnap április 14-én minden szentmisében Jézus szenvedéstörténetéről, passiójáról elmélkedtünk. A 11 órás nagymisében a Halmos László kórus énekelte a passiót, majd a közösségi teremben egy kis szeretetvendégséggel köszöntük meg szolgálatukat. A többi szentmisén felolvastuk a passiót. A délutáni szentmise előtt az egyháztanács tagjai keresztutat imádkoztak – szép lelki alkalom volt, felnőtt férfiak és nők komoly megfontolt átélt imája.
Virágvasárnap
A kórus a mai 10 órási szentmise keretében énekelte Jézus szenvedés – történetét Szent Márk evangélista szerint, Harmat Artúr turbáial. A szóló részekbe besegített három egyetemista fiú.