Kolping

A KOLPING CSALÁD – KATOLIKUS LEGÉNYEGYLET

A Kolping Mozgalom, olyan katolikus lelkiségi mozgalom, melynek tagjai a római katolikus egyház tanítását vallva, fõ feladatuknak tekintik a szociális problémák megoldását, a keresztény szellemiségû nevelés által.

Adolph Kolping a németországi Kerpen kisvárosban látta meg a napvilágot 1813-ban, néhány km-re Kölntõl délnyugatra. Szülei egyszerû, szegény emberek voltak. Bár elemi iskolai tanítója és a plébános észrevették tehetségét, de a szülõk nem tudták vállalni a to­vább tanulását. Így 13 éves korában cipészinasnak adták. 17 éves korától mint segéd évekig vándorolt, hogy szak­májában tökéletesítse magát. Nyitott szemmel járt a világban és elborzasztotta, amit látott: jövõt­len­ség, erkölcstelenség, alkalmat­lanság, lelkiismeretlenség, alkoholizmus. Ez a kép fogadta mindenhol, segéd­társai közt a mûhelyekben.

Adolph Kolping

(1813. Kerpen – 1865. Köln)

23 éves korában végre párt­fogókra talált, s így elkezdhette a gimnáziumot. 1844-ben lett a kölni papnevelõ intézet hallgatója. 1845 áprilisában szentelték pappá. Elsõ kápláni állomása Elbert­feld, a textil­ipar egyik fellegvára lett. Itt is ugyan­azok a problémák fogadták, amiket már más városokban is látott: gyö­kértelenség, nincstelenség, erkölcsi sivárság, kallódó fiatalok. Óriási erõvel vetette bele magát a munkába, hogy végre tehessen valamit azokért, akiknek nem rég még sorstársuk volt.

A legényegylet eszméje azonban nem az õ, hanem egy Breuer nevû jóakaratú tanító fejében fogalma­zódott meg. Breuer esténként ingyen oktatásban részesítette a legényeket, elbeszélgetett velük problémáikról. Kolping nemcsak lelkes támogatója lett az ügynek, de meglátta, hogy itt a nagy lehetõség elterjeszteni a legényegyle­teket szerte az országban! Ez lehet az ifjúság erkölcsi romlásának megállítója.

1849-ben Kölnbe ment, s alig egy hónap múlva már a Legényegyletek ottani létrehozásán fáradozott. Kidolgozta a Kato­likus Legényegyletek mûködésének máig érvényben lévõ szabályait, alapelveit.

Az egylet fiataljai számára Kolping hármas célt fogalmazott meg:

  1. Legyenek jó családapák, mert a család a társadalom lelki megújulásának alapja.
  2. Váljanak szakmájuk mestereivé, akik tanultak, mûveltek és készek az állandó önképzésre. Szeressék és becsülettel végezzék munkájukat.
  3. Váljanak igazi polgárokká, szerezzenek polgári erényeket, amelyek a hazához és a néphez kötik õket.

Természetesen e célokat áthatják a vallásosság, a tiszta keresz­tényi élet és a szeretet eszméi. Az 1850-es években egymás után alakultak Németországban a Katolikus Legényegyletek. Sõt a moz­galom túllúpett az országhatáron, szerte Európában kedvezõ fogadtatásra talált. Kolping fáradhatatlanul dolgozott, buzdított mindenütt a Legényegyletek létrehozására. 1852-ben arról szá­molhat be, hogy Augsburgban, Münchenben, Salzburgban, Innsbruckban, Linzben, Steyrben és Bécsben alakultak Legény­egyletek. A Legényegyletek otthont jelentettek az érintett fiataloknak, ahová mûvelõdni, kikapcsolódni, szórakozni jártak össze. A cél az volt – és ma is az –, hogy a legények becsületes keresztények legyenek, a családban és a munka­helyükön egyaránt.

Kolping atya lelkipásztori te­vé­kenységének fontos tere volt az újságírás, amely a szélesebb nép­rétegek megszólítását jelentette. Ezért adott ki évrõl évre népi kalendáriumot történetekkel, elbe­szé­lésekkel. A Katolikus Legény­egyletbõl alakult ki a Kolping Mûvek világszervezete. Célja a munkás­ifjúság érdekvédelme, valamint ke­resztény szellemben, vallási, szak­mai, családi és társadalmi életre felkészítése. Kolping a közösség mintaképének a természetes csalá­dot tekintette. A legkisebb egysége a Gesellen­haus, a Legényház, ahol munkaidõ után, a szakmai felké­szülésben segítették a legényeket és kulturált szórakozási lehetõségeket is nyújtottak.Az átutazók e házban szállást is találtak. A Katolikus Legényegylet foglalkozott tagjai beteg­biztosítási és érdekvédelmi ügyeivel.

Eredményeit maga IX. Pius pápa is nagyra értékelte.

Kolping Adolph 1856 májusá­ban látogatott Magyarországra, Esztergomban, Pesten és Budán, s még abban az évben megalakult a fõvárosi egyesület. Jelen dolgo­zatom a 160 éves évforduló alkal­mából vált aktuálissá. Az elsõ világháborúig folyamatosan terjedt Kolping mozgalma és az egyesületek száma 80 fölé emelkedett. (…)

A Kolping-mozgalom alapját a Kolping Családok képezik. A közösség jellegzetessége:
1. családszerû,
2. nemzedékeket átfogó,
3. katolikus,
4. demokratikus,
5. továbbképzõ,
6. tettrekész, kedélyes.

Az azonos beállítottság, az együtt végzett szociális munka örömet jelent. A Kolping Család életére jellemzõ a vidám társas együttlét. A kedélyes összejövetelek hozzátartoznak az egyesületi élethez. A Kolping Család önképzõ közösségnek tekinti magát. Igyekszik olyan továbbképzési lehetõséget biztosí¬tani, mely a tagok személyes boldogulása szempontjából hasznos, különösen a vallás és a világnézet, a házasság és család, a munka és a hiva¬tás és nem utolsó sorban a társadalom tárgykörében. A Kolping Családban minden korosztály megtalálja a helyét. A különbözõ generációk koruknak megfelelõen járulnak hozzá s közösség életének kiteljesedéséhez. A fiatalok kezdeményezõ kedvét és lendületét, az idõsebbek megfontoltsága és élettapsztalata elõnyösen egészíti ki. Kolping azt akarta, hogy az egyes tagok biztonságban érezzék magukat és megtapasztalják, hogy egymás¬hoz tartoznak, s elfogadják egymást. A családot a közös hit köti össze. Az egyes tag testvérének tekinti a többieket.

1898. december 4-én, megalakult – a Nagy-Teleky utca 9. szám alatt – a Katolikus Legényegylet.

A kölni egyházmegyés Adolf Kolping, római katolikus pap 1849-ben indította el mozgalmát. Pappászentelése elõtt a cipész szakmában iparosként dolgozott, és megismerte az inasok nehéz szociális helyzetét. Fiatal káplánként megalakította a Katolikus Legényegyletet. A mozgalom alapját a Kolping-családok képezik, melyben minden korosztály megtalálja helyét. A közösség igyekszik továbbképzést biztosítani, a tagok személyes boldogulását támogatni, különösen a vallás és világnézet, a házasság és család tárgykörében.

A püspökség és a káptalan támogatása mellett 1898. december 4-én, Nagyváradon megalakul a Katolikus Legényegylet. Védnöke Dr. Schlauch Lõrinc bíboros-püspök, aki maga 2600 forintot ajánlott fel az egylet létrehozására. Elnökei: Vucskics Gyula és Kugler Albert (alelnök), nagykereskedõ, igazgatója Pállfy Béla káplán, pénztárnoka Széles Lajos, ellenõre Óvári Lajos, titkára Szolnoki Jenõ joghallgató.

Klubhelységnek a Teleky utca 7 szám alatti házat bérelték, de néhány hónap múlva a káptalan támogatásával megvásárolták a Teleky utca 13 számú házat (jelenleg 9 számú). A romantikus stílusú épületet 1859 és 1887 között építették. A szép homlokzatú épületet berendezték a maguk számára. Késõbb az anyagi lehetõségek megengedték, hogy a telekhez még egy részt vásároljanak, így kijárást nyertek a Dudek (Duiliu Zamfirescu) sikátorra. Az egyesület tagsága iparos és kereskedõ segédekbõl állt. Az egylet ideiglenesen már 1897. február 2-án megkezdte mûködését. Az alapszabályt Schlauch püspök megerõsíti. 1899. június 19-én Pálffy Béla káplán és hittanár, az intézmény igazgatója két legénnyel Kölnbe indult az egylet félszázados jubileumára. Nogáll püspök fedezte a költségeket, sot a fiúknak zsebpénzt is adott. 1900. március 10-én a Legényegylet megvette a Nagy-Teleky utca 524-es számú emeletes házat 25.000 forintért. Ugyan ez év június 3-án Schlauch Lõrincz bíboros-püspök felszentelte a Legényegylet zászlaját. Az ünnepségre lejött Schiffer Ferenc pápai kamarás, a Budapesti egylet elnöke. 1902. október 14-én a Legényegyletnek 90 négyszögöl telket vásároltak, a Dudek-Cesztivó kertjébõl.

Az 1900-ban megalakult Nagyváradi Katolikus Legényegylet Dalköre néhány évre beszünteti mûködését. Az elsõ világháború kitörése megviselte a Legényegylet tevékenységét. Váradon megalakul a Nemzeti Tanács szabadkõmûves és szociáldemokrata tagokból. A Nemzeti tanács elnöke Hock János, a korabeli beszámolók szerint nem vált az egyház dicsõségére.

1918. december 8-án a Legényegylet 20 éves jubileumát tartja, a Te Deum-ot szentbeszéd, a legények áldoozása, és ünnepélyes tagfelavatás követi.

1919. március 28-án a Tanácsköztársaság feloszlatja a Katolikus Kört és a Legényegyletet. Helyiségeit saját céljaikra lefoglalják. 1919. április 17-én a román csapatok Csúcsánál áttörik a frontot, április 19-én Jánossy Gyula rendõrfokapitány megbuktatta a Váradi proletárdiktatúrát Április 20-án, Húsvét vasárnapján Holban román tábornok bevonul Nagyváradra és I. Ferdinánd Király nevében hatalmába veszi Szent László városát.

A megváltozott viszonyok között legényegyleti életrõl szó sem lehet. Az épületet kiadták egy tánctanárnõnek, tánciskola céljaira. 1922. augusztus 16-án a Katolikus Legényegylet újjáélesztésén fáradoznak. Sikerül megszabadulni Lamprecht gróf tánciskolájától. Október 7-én Szüreti mulatságot tartottak és talpra alították az egyletet.

Az énekkar részt vett a Nagyheti szertartásokon, s a Fel¬támadási körmeneten. 1924 elsõ felében az Árpád-házi Boldog Margit címû, vallásos tárgyú színdarabot mutatták be, igen nagy sikerrel. Ebben az évben a Szüreti bálon Gárdonyi Géza: A bor címû népszínmûve volt a mûsor fénypontja. A korabeli sajtó kiemelte, hogy milyen emlékezetes maradt a palotást táncoló fiatalok méltóságteljes szereplése.
Virágvasárnap megrendítõen szép Passió-játékot mutattak be. Hangulatos, népes kellemes kiránduláson vettek részt a legény¬egylet tagjai, a cserkészek s a családok a Püspökfürdõben. A rostélyos- és szalonna sütést, humoros párbeszédek követték és természetesen, víg nótázás. Néhány színdarab a nagy bõségbõl: Júdás vége, Fánni orvossága, Zalán futása, Tíz eladó lány, Parasztlakodalom, Gyurkovics lányok, Vonós-négyes, Ibolya, Csókon szerzett võlegény, Hacsek és Sajó páros, Van igazság, A falu bolondja.
Természetes, hogy a sikeres elõadások megfelelõ figyelmet kaptak a sajtó részérõl és egyre több helyre kaptak meghívást: Szatmár, Nagykároly, Margitta, Arad, Kolozsvár, Temesvár, Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Szilágysomlyó, Zilah, Szalonta, Érmihályfalva, majd Magyarországra is: Debrecen, Nyíregyháza, Szeged, Kecskemét, Békéscsaba, Budapest, Gyõr, Székesfehérvár, Eger, Gyula, Jászberény.

1923 októberében Oswald Pál káplánt kinevezik a Legényegylet igazgatójának.

Oswald Pál az erdélyi Római Katolikus Legényegyletek Országos Szövetségének igazgatója, Szentszéki bíró.

Az elmúlt idõkbõl nem egy olyan kiváló egyént ismertünk, aki a katonazubbonyt, a papi tallárral cserélte fel. Ezek sorába tartozik Oszwald Pál, az erdélyi Római Katolikus Legényegyletek Országos Szövetségénk igazgatója, Szentszéki bíró, ki példásan küzdõ hõs katonája volt a világháborunak és ma ugyanolyan szent tûzzel harcol Anyaszentegyháza érdekeiért.

Oszwald Pál 1896-ban született Mezõpetri községben. Szat­máron a Királyi Katolikus Gimnáziumnak volt diákja. Ott érettségizett 1915-ben és onnan vonult be a császári és királyi 5. gyalog­ezredhez, ahol késõbb az egyik rohamszázadnak volt a parancsnoka. Végigküzdötte az orosz, olasz és francia front súlyos harcait. Elszánt bátorságával, küzdeni tudásával többször kitün­tette magát. Kétszer is megsebesült, de pompás fizikuma kiheverte a bajokat és ismét háborúba ment.

Egymás után megkapja a harmadosztályú vaskorona rendet, a harmadosztályú katonai érdemkeresztet, az ezüst és bronz Signum Laudist, a kisezüst és bronz vitézségi érmeket, a Károly csapat­keresztet és a német vaskeresztet. Egyike a legszebben deko­rált tiszteknek.

Amikor mint fõhadnagy 1918-ban leszerelt, és a világháború­ból hazajött, jövõ életcéljául Isten szolgálatát tûzte ki maga elé. Elvégzi a Római Katolikus Teológiát, elõbb Váradvelencén, majd Újvároson káplánoskodik. Már ebben az idõben kiválik nagy agilitásával, amit a hitélet fellendítése igazol. Ezen értékes kvali­tásai révén lesz 1923-ban a Nagyváradi Legényegylet igaz­gatója.

Az Egyletet teljesen újjászervezi, a fiatalságot seregesen ma­gához tudja vonzani a jó barát ragaszkodásával, a gondos szülõ szeretetével kapcsolja õket magához, velük van, értük fárad, új ötleteket valósít meg, melyekkel kulturát, tisztes szórakozást nyújt nekik. Egybefûzi õket a hitélet keretében és sok lelket megment az egyház számára.

Kiváló gazda, ki szorgos munkásságával, praktikus érzékével becses javakat szerez intézményének. Kitûnõ szervezõ ereje és munka­készsége közismertté válik és 1926-ban õt teszik meg a Legényegyletek Országos Szövetsége igazgatójának. E  minõség­ben nagyszerû eredményeket ért el. Az egykori daliás katonatiszt ma a klérus impozáns megjelenésû tagja, kit a társadalomban is osztatlan megbecsülés övez!

1924. január 20-án a Szent László templomban az egylet 25 éves jubileumát üli. A fõpapi misét Bjelik Imre apostoli kormányzó celebrálja, háromszáz férfi áldozó bizonyította az egylet tartósságát. Délután színielõadás, este táncos vacsora a nagyteremben. Ez alkalomra a nagytermet kifestették, felújították és a Lestyán Béla festõmûvész, alkotta Kolping Adolf képet a díszgyûlésen, leleplezték. Gálfy Sándor, az egylet 25 éves történetét issmertette.

1924 novemberében meghal Fraknói Vilmos püspök. December 7-én a Legényegylet szükségét érezte egy külön helyiségnek, ahol a pártoló tagok szórakozhatnának, és gyûlést tarthatnának. Oswald Pál lelki vezetõ közbenjárására a kuglizót szép teremmé alakítják át. 1925. deecember 13-án a Legényegylet kebelében Oswald Pál szorgalmazására megalakul a Mária Kongregáció.

A Teleky utcai székház emeleti része felett fülkét alakítanak ki, ahová Mária szobrot helyeznek, a tetõzetre, pedig hatalmas keresztet allítottak. A kereszt elkészítését Weiszlovits Lajos kõfaragó vállalta és adta ajándékba az egyletnek. A Krisztus-test Bernácsik József rézmûves munkája.

A székház emeleti részében kápolnát rendeztek be, mellette a tanácsterem helyezkedet el. Az udvari helységeket internátusi lakószobáknak rendezték be, úgyszintén a földszinten lévõ tágas helységet is.

1926. december 13-án, az Erdélyben lévõ többi egyesület képviselõinek jelenlétében megalakítják az Erdélyi Legényegyletek Szövetségét, melynek elnökévé Dr. Lestyán Endre pápai prelátus-plébánost, igazgatónak Oswald Pált a Szövetség fõtitkárává választják. A szövetség központja a nagyváradi Katolikus Legényegylet lett.

1927. március 20-án tartják az elsõ szentmisét a Legényegylet kápolnájában. A kápolnát Mukits templomfestõ 30.000 lejért festette ki. A kápolna oltára és felszerelése a Belopotoczky-féle kápolna tulajdona volt.

Mayer Antal apostoli kormányzó megvásárolja a Legényegylet tõszomszédságában fekvõ Erdõs-féle házat 800.000 lejért a tanoncotthon céljaira. Fiedler István megyéspüspök a Legényegylet rendelkezésére bocsátja a telek és épület jövedelmét. Az igazgató vezetésével nagyszabású nevelõmunka folyik, jó katolikusokat, kiváló mestereket, kézmûveseket valamint jó honpolgárokat adnak a társadalomnak. Szaktanfolyamokat rendeznek, lelkigyakorlatokat szerveznek, kongregációs beszédeket tartanak, minden hétfõ este hittan elõadások vannak, közös áldozások. A tagok rendelkezésére áll a könyvtár, lehetõség nyílik sporttevékenységre, kultúrdélutánok szervezésére, színi elõadások, ének és zene mûvelésére.

1928. július 15-én Oswald káplán helyett Tombory Béla újmisést nevezik ki lelkivezetõnek. 1930-ban a Katolikus Legényegylet évi közgyûlése Dr. Hunya Benedeket választja meg elnöknek.

1929-ben rendezték meg az elsõ Magyar bált a Katolikus Kör összes helyiségeiben.

1932-ben a Katolikus Leányklub jótékonysági elõadást tartott, s ezen színre került Csathó Kálmán Új rokon címû vígjátéka. Mûkedvelõ elõadást rendeztek a Katalin-telepi kultúrház építé­sének javára. Nagyon bensõséges hangulatot eredményezett a Karácsonyi Pásztorjáték a Katolikus Körben. Krisztus Király ünnepe alkalmából Hazay Gyula pápai kamarás: Krisztus király gondviselõ hatalmáról tartott elõadást.

1935-ben három napos Vízkereszti Vásárt rendeztek a szegény sorsú magyar diákok részére. Reményik Sándor ez alkalomra írt versét Schilling Olga szavalta el.

Színpompás volt a mûkedvelõk és a Sportegyletek által rendezett majális a Rhédey-kertben. Mintegy 350-en vonultak végig a városon, jelmezekben, sportfelszerelésben, feldíszített kerékpárokkal, csacsifogattal, bohócokkal zenekísérettel. A gazdag programban a tornászok 3 emeletes gúlagyakorlatai, nagy sikert arattak. Volt ökölvívó bemutató, birkózás, sok-sok vidám kabaré­jelenet, népdalok, népi- és modern táncok. Étel és sörsátrak, délután térzene.

A Legényegylet 120 tagú ének- és zenekara, nagy sikerû koncertet tartott a Katolikus Körben.

Feltétlenül meg kell emlékezni az évente tartott Úrnapi Körmenetrõl, amelyet Exc. Fiedler püspök úr celebrált. A Szent László téren négy, lombokból összeállított sátorban volt egy-egy oltár. A Városháza fõbejárati lépcsõje alatt, a Görög-Katolikus Püspökség kapualjában, a Sasbejáratnál, valamint a Szent László-templom sekrestyéje oldalán. A püspök a baldachin alatt tette meg a stációk közötti utat, népes – 500–700 – hívõ egyházi éne­kek kíséretében. 1940–1941-ben a püspök lemondása után két alkalommal Exc. Lestyán Endre kanonok celebrálta a kör­menetet.

Nagyon jelentõs volt az a tény, hogy a Legényegyletnek megalakult a sportköre, Kolping néven, 1928-ban. Jelvényük és trikójuk narancssárga alapon fekete kereszt volt. Fiataljaik igen sok sportágban jeleskedtek: torna, labdarugás, atlétika, úszás, eve­zés, asztalitenisz, tenisz, turisztika, korcsolyázás, teke, kerék­pározás, sakk, box. A Teleki utcai székház mellett salakos teniszpályát létesítettek, ahol télen korcsolyapályát öntöttek. A vezetõség: elnök Oszwald Pál, alelnök Dr. Hunya Benedek, intézõ Brán Barna. 1933-tól elnök Pintér István, alelnök Petrovich Mihály és Dr. Patczkó Elemér, titkár Nagy István. Szakosztályok: Dr. Popity János, Szabó Béla, Mertz László, Lestyán Kálmán, Sallerbeck Antal, Chaura Rudolf, Popovits Gusztáv, Vojnár Kálmán, Daróczy János és Boldizsár Imre.

Az 1931-es kimutatás szerint az újvárosi plébánia területén a következõ katolikus egyesületek mûködtek:

  1. Oltáregylet alakult 1904-ben, tagjainak száma 600
  2. Jézus Szíve társulat, alakult 1891-ben
  3. Szent Olvasó Társulat, alakult 1858-ban
  4. Iparos Nõk Kongregációja, alapítva 1915-ben
  5. Polgárok Mária Kongregációja, alapítva 1921
  6. Eucharisztikus Férfi Liga, 80 tag, alapítva 1925
  7. Katolikus Legényegylet
  8. Iparos – Kereskedõsegédek Mária Kongregációja, alapítva 1925, 25 taggal
  9. Felnõtt Leányok Mária Kongregációja, alapítva 1926, 40 taggal
  10. Szent Vince Szeretetegyesület, alapítva 1927
  11. Szívgárda, alapítva 1928, 118 taggal
  12. Szent Ferenc Ill. Rendje
  13. Mária Leányok Társulata, alapítva 1880
  14. Õrangyal Társulat, alapítva 1880.

1932. június 17-én a Legényegylet agilis igazgatója nagysikerű Kolping-napot rendezett. Az ország minden részébõl érkeztek Kolping Egyletek, összesen 300 ifjú jött el Váradra. Az országos szövetség véglegesen megalakul. A közgyûlés után a fürdõbe kirándulnak, ahol úszóversenyt rendeznek, este fáklyás menetben érkeznek a rezidenciához, majd eucharisztikus körmenetet tartanak a Szent László téren.

1935. február l0-én, a Legényegylet székhelyén fellép az ott meghonosodott Liszt Ferenc Ének és Zenekar, karmestere Andrássy Ede, szólistája Czeglédy Ilona. Mûsoron szerepelt: Beethoven István király címû nyitánya, Gounod Faust címû operájának II. felvonásból a Keringõ és a kórus, Wagner Tannhauser operájából az Induló, a kórus és a zenekari részlet, Bizet Carmenjébõl áriát Czeglédy Ilona, Mascagni Parasztbecsület címû operájából az Intermezzo és a húsvéti kórus, befejezésül Bizet Carmen címû operájából ( IV. felvonás) az induló és a kórus hangzott el.

1935. december 8-án Andrássy Ede vezetésével lépett fel az együttes. Megszólalt Kéler Béla Templomavatás címû nyitánya, majd Lányi Ernõ dalait Sándor Edit énekelte, zongorán Andrássy Ede kísérte. Azután Verdi Traviatájából az Ábránd szólalt meg zenekaron, végül Haydn Teremtés címû oratóriumának fináléja csendül fel.

          A plébánia épületében működött egykor a Legényegylet.

A Nagyváradi Katolikus Legényegylet működése 1940–1945 között

Harmincnyolc éves fennállása óta sok iparost és keereskedőt adott Nagyváradnak.

1940. november 23-án hangversenyt tartanak, fellép a mostoha körülmények között elhunyt híres tenorista Sallak Pál, énekel Woticzky Elvira, zongorán kísér Maczalik Gabriella. Mûsoron van Puccini Bohéméletébõl a Rodolfo ária, Puccini Toscajábol a Levél ária, Bizet Carmenjébõl a Virág ária, Verdi Rigolettojából egy ária, Erkel Ferenc Bánk Bánjából a Hazám-hazám, Kodály Zoltán Isten veled szülõföldem, Bartók Béla Szánt a babám címû dala, Hlatky Endre Az én falumban. Woticzky Elvira mûsorán szerepelt Bach, Mozart és Beethoven több áriája.

1942-ben az egyesület felveszi a következõ nevet: ,,Nagyváradi Központi Katolikus Legényegylet”. Egyházi elnök Mellau István, világi elnök Jellinek Géza, ügyvezető elnök Dr. Patzkó Elemér országos képviselő, ügyész Dr. Lammel Antal, igazgató Dr. Tempfli István, dékánok: Rácz János és Sahi József, pénztárnok Martonffy Sándor, jegyzõ Mogyorósi Gyõzõ, kultúr és vigalmi ügyosztályvezető Makkai András.

1942. január 25-én rendkívüli közgyûlés megfogalmazza az új alapszabályokat, amelyet bemutatnak a Belügyminisztériumnak. Április 28-án visszaállítják a Legényegylet tanonc otthonát. A támogatást az Erdélyi Gazdasági Tanács vállalta az illetékes minisztériumokkal.

1943. augusztus 1-én Török Lászlót nevezik ki lelki vezetõnek. Az 1944-es augusztusi fordulat után a Legényegylet sorsa megpecsételõdött. 1945-ben még koncertet  tartanak benne, de már a Magyar Népi Szövetség égisze alatt. Az épületet átvette az úgy nevezet „Kis Magyar Népi Szövetség”. Kultúrelõadásokat tartanak Tóthkovács Ilona színmüvésznõ-tánctanárnõ vezetésével. Késõbb az épületet a Solidaritatea cipõgyár veszi birtokba.

A Kolping Család-mozgalom 1856-tól Európában, 1863-tól a tengeren túl is elterjedt. Az alapító halálakor, 1865-ban 418 egyesületben 24 600 tagja volt. 1960-ban kb. 2800 Kolping Családban 250 000, 2012-ben a tagok száma meghaladta a 400 000-et.

Adolf Kolpingot a „legények Atyjának” hívták. II. János Pál pápa 1991. október 27-én boldoggá avatta.

A Trianont követõ két évtized után, 1940-ben új lendületet kapott a Legényegylet mûködése is. Újraszervezõdés történt. Felvették a Nagyváradi Központi Katolikus Legényegylet nevet. Új alapszabályokat szögeztek le, amelyet a Belügyminisztérium­nak is bemutattak. 1944-tõl azonban megpecsételõdött a Legény­egylet sorsa. A kommunista diktatúra 1948-ban végkép fel­szá­molta azt.

Megjegyezni kívánjuk, hogy Magyarországon Rajk László már 1946-ban betiltotta a Szövetséget, amely ekkor, több mint 200 helyi szervezettel rendelkezett.

A rendszerváltást követõen újraélesztették a Szervezetet.

2002. augusztus 28-án Lõrincz Ferenc K. Ottó Szent László templom plébánosa, Erdei Gyöngyi és Veres Péter nagyváradi bíróságon jogi személyként beiktatja a nagyyváradi Kolping családok egyesületét. A Teleky utca – mai nevén Primariei – 9 szám alatt, egyetemi bentlakást indít a Nagyméltóságú és Fõtisztelendõ Tempfli József megyéspüspök áldásával. Újra beindul a Katolikus Legényegylet tevékenysége. Az új neve: A nagyváradi Kolping családok egyesülete.

Idõközben sok érdekes és értékes programot szerveztek. Ezt azonban már Pék Sándor esperes-plébános irányításával és a plébá­nia keretében mûködõ Katolikus Egyetemi Lelkészséggel közösen. 2013-ban Boldog Adolf Kolping születésének 200. évfordulóján emlékgyûlést tartottak és megkoszorúzták az évfordulónak emléket állító táblát, melyen a bicentárium mottója is olvasható: „Ennek a múltnak jövője van!’’

Az egybegyültek miután megismerkedtek Adolf Kolping életével és a jelenlegi mozgalom tevékenységével, sok ötlettel, javaslattal próbálták körvonalazni a tennivalókat a közösség­építésben és a lelkiekben.

2017. szeptember 15-17 között Nagyváradon volt a Kolping Románia Országos közgyűlése. Azért is esett idén városunkra a választás, mert éppen idén 90 éve alakult Nagyváradon a jelenleg plébánia épültként szolgáló házban a Katolikus legényegylet.
Szeptember 15-én, pénteken a plébánián kezdődött a közgyűlés a tagokat az udvaron fogadtuk, majd néhány rövidfilmmel mutattuk be az az ifjúságnevelési munkát, ami jelenleg az egyetemista bentlakásba folyik, amolyan legényegyleti örökségként.
Szeptember 16-án szombaton a Posticumban folyt az értekezés, aminek fő témája a romániai Kolping egyesület arculata. Az értekezés után Exc. Böcskei László megyéspüspök fogadta a tagságot és a fópásztorral szentmisét is ünnepeltünk a Székesegyházban. Nagyon jó, bensőséges, baráti hangulatban zajlott az egész együtt töltött idő.

Forrás:

1. – Lőrincz Ottó kanonok-plébános: A Szent László királyról nevezett Várad-Újvárosi plébánia és templom monográfiája Nagyvárad, 2004

2.- Pásztai Ottó a Premontrei Öregdiákok Egyesület elnökének a Partium című folyóiratban megjelent írásából, 2016/2, 27.oldal