Nagy Szent Gertrúd 1256. január 6-án született Eislebenben, és már ötévesen a helftai kolostorba került, ahol kiváló tanulmányokat folytatott. Huszonöt éven át a szerzetesi élet megszokott útját járta, majd 1281-ben első misztikus látomásában Krisztus különleges barátságába fogadta. Ettől kezdve életét teljesen áthatotta Jézus jelenléte, főként az Oltáriszentség és Krisztus Szent Szíve tisztelete. 1289-ben Istentől parancsot kapott, hogy írja le lelki tapasztalatait, így született meg fő műve, Az isteni kegyes szeretet követe, amely Jézus irgalmas szeretetét hirdeti. Műveivel tanította a testvéreket a lelki tisztulás és Isten-szeretet útjára, és a Jézus Szíve-tisztelet előhírnöke lett. A középkori misztika egyik legnagyobb alakjaként az Oltáriszentség mélyebb imádására hívott. 1302. november 17-én halt meg, öröksége pedig ma is a bensőséges Krisztus-kapcsolat példája.
Istenünk, te szűz Szent Gertrúd szívében kedves lakóhelyet készítettél magadnak. Közbenjárására világosítsd meg kegyelmeddel szívünk sötétségét, hogy örömmel megtapasztaljuk jelenlétedet és működésedet lelkükben. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.
