A nagyváradiak számára fontos a Szent László-templom, hiszen ez volt sorrendben a harmadik székesegyháza a váradi püspökségnek, másrészt megkülönböztetett módon hordozza Szent László kultuszát, tiszteletét. Ez a ragaszkodás, szeretet valósult meg 50 évvel ezelőtt, amikor a város lakói megvédték a templomot a lebontástól.
Egyházközségünk jeles ünnepét három irányban terveztük meg:
- maga az épület, melyet karban kell tartanunk, gondoznunk kell – így elhatároztuk: a legfontosabb munkálat a tetőfestés, melyet a nyár folyamán elvégeztünk;
- a közösség belső ünnepe pünkösdhétfőn – ahová meghívtuk azokat a papokat, akik az elmúlt 50 évben itt szolgáltak és még élnek, illetve a testvéregyházak képviselőit, akiknek a hívekkel együtt köszönetet mondtunk a kiállásért;
- kifelé, a könyv és a könyvbemutató által, amely kulturális jellegű is és széles körben érinti és szólítja meg a város lakosságát. 1964. május 18-án volt pünkösdhétfő és akkorra volt meghirdetve az utolsó szentmise, így akkor kezdődött a templommentő megmozdulás is. Ezért ezen a napon délután 4 órakor tartottuk a „…és feltört a hit” című, az eseménynek emléket állító könyv bemutatóját. Szerkesztője Szilágyi Aladár és Péter I. Zoltán. A bemutatón elsőként Mons. Fodor József helynök úr szólalt fel az egyházmegye képviseletében, F. Márton Erzsébet színművésznő szavalt, a Halmos László-kórus Kribus Mónika kántor-karnagy vezényletével szép kórusműveket szólaltatott meg.
Nagyvárad polgárai szép számban vettek részt a könyvbemutatón. Külön öröm volt az egykori résztvevők jelenléte is.

