Egy munkás egy mélyhűtött halgyárban dolgozott. Egy nap, miközben végezte a munkáját, véletlenül becsukta a hűtő ajtaját maga után. Kiabálni kezdett segítségért, de a munkaidő véget ért, és senki sem volt már a gyárban. Rájött, hogy nem tud kijutni, és meg fog fagyni.
Azonban egy idő múlva a gyár biztonsági őre kinyitotta a hűtő ajtaját, és megmentette a munkást a biztos haláltól.
A gyárigazgató megkérdezte az őrt: „Honnan tudta, hogy a munkás még mindig bent van, és nem ment el?„
Az őr így válaszolt: „A munkások közül senki nem köszön nekem, csak ő. Mindig mosolyog, és megkérdezi, hogy vagyok. Aznap, a műszak végén, nem láttam és nem hallottam őt. Tudtam, biztos voltam benne, hogy még mindig a gyárban van, így megkerestem, amíg meg nem találtam.„
Egy kedves szó megmentette az életét. A kedvesség nyomot hagy az elmékben és a szívekben, jeget olvaszt, vasajtókat nyit ki, és életeket menthet meg.