Nagycsütörtök

Az Eucharisztia (Oltáriszentség) és a papság (egyházi rend) alapításának ünnepe.

Nagycsütörtökön az esti szentmisével kezdetét veszi az egyházi év szent háromnapja, amikor is az Egyház megemlékezik az utolsó vacsoráról, Krisztus kínszenvedéséről, haláláról és feltámadásáról. Nagycsütörtök liturgiája ennek az ünnepi eseménysornak a nyitánya.

Húsvét a Katolikus Egyház legnagyobb ünnepe, mely a feltámadás misztériuma és a megváltás titka által mint fényforrás beragyogja az egész liturgikus évet.

Az esti szentmise elején a jelképek az utolsó vacsora örömének hangulatát idézik. A liturgia színe fehér – ezért van a pap fehér miseruhában –, az öröm hangjaként szól a mise elején az orgona, és virág díszíti az oltárt. A Dicsőségre minden templomban megszólalnak a harangok, a csengők, az orgona, majd a Glória bevezető sorait követően nagyszombat estig elnémulnak. A mély gyász jeléül ezután csak a kereplők szólnak. A néphagyomány szerint ilyenkor a harangok „Rómába mennek”, és megjelennek a szomorúság, a fájdalom jelei is. Megrázó ellentét, ahogy Jézust azon az estén árulják el, amelyen szeretetének legnagyobb jelét adja.

Forrás: MKPK Sajtószolgálat