A Házasság hete rendezvénysorozatba a mi plébániánk két programmal kapcsolódott be: „Szerelem íze – tápláld a kapcsolatodat!” ugyanis február 16-án szombaton este a Posticumban mintegy 20 házaspárt hívtunk meg a Házasság hete alkalmából vacsorára. A fogások során kapcsolatépítő feladatokat kellett teljesíteniük , a közös ünneplés pedig táncolással ért véget párban valamint vasárnap a 11 órás szentmise közös megünneplése után a házaspárok megáldása, a házassági fogadalom megújítása, valamint minden házaspár kapott egy keresztet és egy képet emlékbe.
„Boldogok vagytok…”
Lk 6,17.20–22
A vasárnapi szentmise kezdetén Pék Sándor atya arra hívott bennünket, hogy tegyük fel a kérdést: mit jelent számomra a boldogság, boldog vagyok-e? Egyszerűnek tűnő kérdés, amelyre hirtelen sok-sok válasz fogalmazódik meg. Végül letisztulnak a gondolatok, és megmarad az, ami minden válasz alapja: a hála. Igen, úgy érzem ez boldogságom forrása. Hálás vagyok mindazokért és mindazért, ami számomra megadatott. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek terveim, vágyaim, kéréseim… Legfőbb kérésem az, hogy a Jóisten segítsen felismerni, mi az, ami az Ő tervével, szándékával egyezik. Ez a bizalom ad erőt a továbblépéshez.
Ma, amikor az oltár előtt megújítottuk házassági fogadalmunkat, felvillantak a képek, amikor először találkoztam férjemmel. Akkor – szinte gyermekként – ez a találkozás volt maga a boldogság. Most, 40 év távlatából, az együtt megélt idő tapasztalatából elmondhatom, hogy boldog vagyok, mert hálás vagyok Istennek a férjemért, a családomért, a közösségért, amelynek tagja lehetek. Ezek a kapcsolatok erősítenek a mindennapokban. Köszönet a mai napfényes vasárnapért, a szervezésért, az ajándékokért!
Voiticsek Ilona