A KOLPING CSALÁD – KATOLIKUS LEGÉNYEGYLET

(1813. Kerpen – 1865. Köln)
A Kolping Mozgalom, olyan katolikus lelkiségi mozgalom, melynek tagjai a római katolikus egyház tanítását vallva, fő feladatuknak tekintik a szociális problémák megoldását, a keresztény szellemiségű nevelés által.
Adolph Kolping a németországi Kerpen kisvárosban látta meg a napvilágot 1813-ban, néhány km-re Kölntől délnyugatra. Szülei egyszerű, szegény emberek voltak. Bár elemi iskolai tanítója és a plébános észrevették tehetségét, de a szülők nem tudták vállalni a tovább tanulását. Így 13 éves korában cipészinasnak adták. 17 éves korától mint segéd évekig vándorolt, hogy szakmájában tökéletesítse magát. Nyitott szemmel járt a világban és elborzasztotta, amit látott: jövőtlenség, erkölcstelenség, alkalmatlanság, lelkiismeretlenség, alkoholizmus. Ez a kép fogadta mindenhol, segédtársai közt a műhelyekben.
23 éves korában végre pártfogókra talált, s így elkezdhette a gimnáziumot. 1844-ben lett a kölni papnevelő intézet hallgatója. 1845 áprilisában szentelték pappá. Első kápláni állomása Elbertfeld, a textilipar egyik fellegvára lett. Itt is ugyanazok a problémák fogadták, amiket már más városokban is látott: gyökértelenség, nincstelenség, erkölcsi sivárság, kallódó fiatalok. Óriási erővel vetette bele magát a munkába, hogy végre tehessen valamit azokért, akiknek nem rég még sorstársuk volt.
A legényegylet eszméje azonban nem az ő, hanem egy Breuer nevű jóakaratú tanító fejében fogalmazódott meg. Breuer esténként ingyen oktatásban részesítette a legényeket, elbeszélgetett velük problémáikról. Kolping nemcsak lelkes támogatója lett az ügynek, de meglátta, hogy itt a nagy lehetőség elterjeszteni a legényegyleteket szerte az országban! Ez lehet az ifjúság erkölcsi romlásának megállítója.
1849-ben Kölnbe ment, s alig egy hónap múlva már a Legényegyletek ottani létrehozásán fáradozott. Kidolgozta a Katolikus Legényegyletek működésének máig érvényben lévő szabályait, alapelveit.
Az egylet fiataljai számára Kolping hármas célt fogalmazott meg:
- Legyenek jó családapák, mert a család a társadalom lelki megújulásának alapja.
- Váljanak szakmájuk mestereivé, akik tanultak, műveltek és készek az állandó önképzésre. Szeressék és becsülettel végezzék munkájukat.
- Váljanak igazi polgárokká, szerezzenek polgári erényeket, amelyek a hazához és a néphez kötik őket.
Természetesen e célokat áthatják a vallásosság, a tiszta keresztényi élet és a szeretet eszméi. Az 1850-es években egymás után alakultak Németországban a Katolikus Legényegyletek. Sőt a mozgalom túllúpett az országhatáron, szerte Európában kedvező fogadtatásra talált. Kolping fáradhatatlanul dolgozott, buzdított mindenütt a Legényegyletek létrehozására. 1852-ben arról számolhat be, hogy Augsburgban, Münchenben, Salzburgban, Innsbruckban, Linzben, Steyrben és Bécsben alakultak Legényegyletek. A Legényegyletek otthont jelentettek az érintett fiataloknak, ahová művelődni, kikapcsolódni, szórakozni jártak össze. A cél az volt – és ma is az –, hogy a legények becsületes keresztények legyenek, a családban és a munkahelyükön egyaránt.
Kolping atya lelkipásztori tevékenységének fontos tere volt az újságírás, amely a szélesebb néprétegek megszólítását jelentette. Ezért adott ki évről évre népi kalendáriumot történetekkel, elbeszélésekkel. A Katolikus Legényegyletből alakult ki a Kolping Művek világszervezete. Célja a munkásifjúság érdekvédelme, valamint keresztény szellemben, vallási, szakmai, családi és társadalmi életre felkészítése. Kolping a közösség mintaképének a természetes családot tekintette. A legkisebb egysége a Gesellenhaus, a Legényház, ahol munkaidő után, a szakmai felkészülésben segítették a legényeket és kulturált szórakozási lehetőségeket is nyújtottak.Az átutazók e házban szállást is találtak. A Katolikus Legényegylet foglalkozott tagjai betegbiztosítási és érdekvédelmi ügyeivel.
Eredményeit maga IX. Pius pápa is nagyra értékelte.
Kolping Adolph 1856 májusában látogatott Magyarországra, Esztergomban, Pesten és Budán, s még abban az évben megalakult a fővárosi egyesület. Jelen dolgozatom a 160 éves évforduló alkalmából vált aktuálissá. Az első világháborúig folyamatosan terjedt Kolping mozgalma és az egyesületek száma 80 fölé emelkedett. (…)
A Kolping-mozgalom alapját a Kolping Családok képezik. A közösség jellegzetessége:
1. családszerű,
2. nemzedékeket átfogó,
3. katolikus,
4. demokratikus,
5. továbbképző,
6. tettrekész, kedélyes.
Az azonos beállítottság, az együtt végzett szociális munka örömet jelent. A Kolping Család életére jellemző a vidám társas együttlét. A kedélyes összejövetelek hozzátartoznak az egyesületi élethez. A Kolping Család önképző közösségnek tekinti magát. Igyekszik olyan továbbképzési lehetőséget biztosí¬tani, mely a tagok személyes boldogulása szempontjából hasznos, különösen a vallás és a világnézet, a házasság és család, a munka és a hiva¬tás és nem utolsó sorban a társadalom tárgykörében. A Kolping Családban minden korosztály megtalálja a helyét. A különböző generációk koruknak megfelelően járulnak hozzá s közösség életének kiteljesedéséhez. A fiatalok kezdeményező kedvét és lendületét, az idősebbek megfontoltsága és élettapsztalata előnyösen egészíti ki. Kolping azt akarta, hogy az egyes tagok biztonságban érezzék magukat és megtapasztalják, hogy egymás¬hoz tartoznak, s elfogadják egymást. A családot a közös hit köti össze. Az egyes tag testvérének tekinti a többieket.
1898. december 4-én, megalakult – a Nagy-Teleky utca 9. szám alatt – a Katolikus Legényegylet.
A kölni egyházmegyés Adolf Kolping, római katolikus pap 1849-ben indította el mozgalmát. Pappászentelése előtt a cipész szakmában iparosként dolgozott, és megismerte az inasok nehéz szociális helyzetét. Fiatal káplánként megalakította a Katolikus Legényegyletet. A mozgalom alapját a Kolping-családok képezik, melyben minden korosztály megtalálja helyét. A közösség igyekszik továbbképzést biztosítani, a tagok személyes boldogulását támogatni, különösen a vallás és világnézet, a házasság és család tárgykörében.
A püspökség és a káptalan támogatása mellett 1898. december 4-én, Nagyváradon megalakul a Katolikus Legényegylet. Védnöke Dr. Schlauch Lőrinc bíboros-püspök, aki maga 2600 forintot ajánlott fel az egylet létrehozására. Elnökei: Vucskics Gyula és Kugler Albert (alelnök), nagykereskedő, igazgatója Pállfy Béla káplán, pénztárnoka Széles Lajos, ellenőre Óvári Lajos, titkára Szolnoki Jenő joghallgató.
Klubhelységnek a Teleky utca 7 szám alatti házat bérelték, de néhány hónap múlva a káptalan támogatásával megvásárolták a Teleky utca 13 számú házat (jelenleg 9 számú). A romantikus stílusú épületet 1859 és 1887 között építették. A szép homlokzatú épületet berendezték a maguk számára. Később az anyagi lehetőségek megengedték, hogy a telekhez még egy részt vásároljanak, így kijárást nyertek a Dudek (Duiliu Zamfirescu) sikátorra. Az egyesület tagsága iparos és kereskedő segédekből állt. Az egylet ideiglenesen már 1897. február 2-án megkezdte működését. Az alapszabályt Schlauch püspök megerősíti. 1899. június 19-én Pálffy Béla káplán és hittanár, az intézmény igazgatója két legénnyel Kölnbe indult az egylet félszázados jubileumára. Nogáll püspök fedezte a költségeket, sot a fiúknak zsebpénzt is adott. 1900. március 10-én a Legényegylet megvette a Nagy-Teleky utca 524-es számú emeletes házat 25.000 forintért. Ugyan ez év június 3-án Schlauch Lőrincz bíboros-püspök felszentelte a Legényegylet zászlaját. Az ünnepségre lejött Schiffer Ferenc pápai kamarás, a Budapesti egylet elnöke. 1902. október 14-én a Legényegyletnek 90 négyszögöl telket vásároltak, a Dudek-Cesztivó kertjéből.
Az 1900-ban megalakult Nagyváradi Katolikus Legényegylet Dalköre néhány évre beszünteti működését. Az első világháború kitörése megviselte a Legényegylet tevékenységét. Váradon megalakul a Nemzeti Tanács szabadkőműves és szociáldemokrata tagokból. A Nemzeti tanács elnöke Hock János, a korabeli beszámolók szerint nem vált az egyház dicsőségére.
1918. december 8-án a Legényegylet 20 éves jubileumát tartja, a Te Deum-ot szentbeszéd, a legények áldoozása, és ünnepélyes tagfelavatás követi.
1919. március 28-án a Tanácsköztársaság feloszlatja a Katolikus Kört és a Legényegyletet. Helyiségeit saját céljaikra lefoglalják. 1919. április 17-én a román csapatok Csúcsánál áttörik a frontot, április 19-én Jánossy Gyula rendőrfokapitány megbuktatta a Váradi proletárdiktatúrát Április 20-án, Húsvét vasárnapján Holban román tábornok bevonul Nagyváradra és I. Ferdinánd Király nevében hatalmába veszi Szent László városát.
A megváltozott viszonyok között legényegyleti életről szó sem lehet. Az épületet kiadták egy tánctanárnőnek, tánciskola céljaira. 1922. augusztus 16-án a Katolikus Legényegylet újjáélesztésén fáradoznak. Sikerül megszabadulni Lamprecht gróf tánciskolájától. Október 7-én Szüreti mulatságot tartottak és talpra alították az egyletet.
Az énekkar részt vett a Nagyheti szertartásokon, s a Fel¬támadási körmeneten. 1924 első felében az Árpád-házi Boldog Margit című, vallásos tárgyú színdarabot mutatták be, igen nagy sikerrel. Ebben az évben a Szüreti bálon Gárdonyi Géza: A bor című népszínműve volt a műsor fénypontja. A korabeli sajtó kiemelte, hogy milyen emlékezetes maradt a palotást táncoló fiatalok méltóságteljes szereplése.
Virágvasárnap megrendítően szép Passió-játékot mutattak be. Hangulatos, népes kellemes kiránduláson vettek részt a legény¬egylet tagjai, a cserkészek s a családok a Püspökfürdőben. A rostélyos- és szalonna sütést, humoros párbeszédek követték és természetesen, víg nótázás. Néhány színdarab a nagy bőségből: Júdás vége, Fánni orvossága, Zalán futása, Tíz eladó lány, Parasztlakodalom, Gyurkovics lányok, Vonós-négyes, Ibolya, Csókon szerzett vőlegény, Hacsek és Sajó páros, Van igazság, A falu bolondja.
Természetes, hogy a sikeres előadások megfelelő figyelmet kaptak a sajtó részéről és egyre több helyre kaptak meghívást: Szatmár, Nagykároly, Margitta, Arad, Kolozsvár, Temesvár, Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Szilágysomlyó, Zilah, Szalonta, Érmihályfalva, majd Magyarországra is: Debrecen, Nyíregyháza, Szeged, Kecskemét, Békéscsaba, Budapest, Győr, Székesfehérvár, Eger, Gyula, Jászberény.
1923 októberében Oswald Pál káplánt kinevezik a Legényegylet igazgatójának.
Oswald Pál az erdélyi Római Katolikus Legényegyletek Országos Szövetségének igazgatója, Szentszéki bíró.
Az elmúlt időkből nem egy olyan kiváló egyént ismertünk, aki a katonazubbonyt, a papi tallárral cserélte fel. Ezek sorába tartozik Oszwald Pál, az erdélyi Római Katolikus Legényegyletek Országos Szövetségénk igazgatója, Szentszéki bíró, ki példásan küzdő hős katonája volt a világháborunak és ma ugyanolyan szent tűzzel harcol Anyaszentegyháza érdekeiért.
Oszwald Pál 1896-ban született Mezőpetri községben. Szatmáron a Királyi Katolikus Gimnáziumnak volt diákja. Ott érettségizett 1915-ben és onnan vonult be a császári és királyi 5. gyalogezredhez, ahol később az egyik rohamszázadnak volt a parancsnoka. Végigküzdötte az orosz, olasz és francia front súlyos harcait. Elszánt bátorságával, küzdeni tudásával többször kitüntette magát. Kétszer is megsebesült, de pompás fizikuma kiheverte a bajokat és ismét háborúba ment.
Egymás után megkapja a harmadosztályú vaskorona rendet, a harmadosztályú katonai érdemkeresztet, az ezüst és bronz Signum Laudist, a kisezüst és bronz vitézségi érmeket, a Károly csapatkeresztet és a német vaskeresztet. Egyike a legszebben dekorált tiszteknek.
Amikor mint főhadnagy 1918-ban leszerelt, és a világháborúból hazajött, jövő életcéljául Isten szolgálatát tűzte ki maga elé. Elvégzi a Római Katolikus Teológiát, előbb Váradvelencén, majd Újvároson káplánoskodik. Már ebben az időben kiválik nagy agilitásával, amit a hitélet fellendítése igazol. Ezen értékes kvalitásai révén lesz 1923-ban a Nagyváradi Legényegylet igazgatója.
Az Egyletet teljesen újjászervezi, a fiatalságot seregesen magához tudja vonzani a jó barát ragaszkodásával, a gondos szülő szeretetével kapcsolja őket magához, velük van, értük fárad, új ötleteket valósít meg, melyekkel kulturát, tisztes szórakozást nyújt nekik. Egybefűzi őket a hitélet keretében és sok lelket megment az egyház számára.
Kiváló gazda, ki szorgos munkásságával, praktikus érzékével becses javakat szerez intézményének. Kitűnő szervező ereje és munkakészsége közismertté válik és 1926-ban őt teszik meg a Legényegyletek Országos Szövetsége igazgatójának. E minőségben nagyszerű eredményeket ért el. Az egykori daliás katonatiszt ma a klérus impozáns megjelenésű tagja, kit a társadalomban is osztatlan megbecsülés övez!
1924. január 20-án a Szent László templomban az egylet 25 éves jubileumát üli. A főpapi misét Bjelik Imre apostoli kormányzó celebrálja, háromszáz férfi áldozó bizonyította az egylet tartósságát. Délután színielőadás, este táncos vacsora a nagyteremben. Ez alkalomra a nagytermet kifestették, felújították és a Lestyán Béla festőművész, alkotta Kolping Adolf képet a díszgyűlésen, leleplezték. Gálfy Sándor, az egylet 25 éves történetét issmertette.
1924 novemberében meghal Fraknói Vilmos püspök. December 7-én a Legényegylet szükségét érezte egy külön helyiségnek, ahol a pártoló tagok szórakozhatnának, és gyűlést tarthatnának. Oswald Pál lelki vezető közbenjárására a kuglizót szép teremmé alakítják át. 1925. deecember 13-án a Legényegylet kebelében Oswald Pál szorgalmazására megalakul a Mária Kongregáció.
A Teleky utcai székház emeleti része felett fülkét alakítanak ki, ahová Mária szobrot helyeznek, a tetőzetre, pedig hatalmas keresztet allítottak. A kereszt elkészítését Weiszlovits Lajos kőfaragó vállalta és adta ajándékba az egyletnek. A Krisztus-test Bernácsik József rézműves munkája.
A székház emeleti részében kápolnát rendeztek be, mellette a tanácsterem helyezkedet el. Az udvari helységeket internátusi lakószobáknak rendezték be, úgyszintén a földszinten lévő tágas helységet is.
1926. december 13-án, az Erdélyben lévő többi egyesület képviselőinek jelenlétében megalakítják az Erdélyi Legényegyletek Szövetségét, melynek elnökévé Dr. Lestyán Endre pápai prelátus-plébánost, igazgatónak Oswald Pált a Szövetség főtitkárává választják. A szövetség központja a nagyváradi Katolikus Legényegylet lett.
1927. március 20-án tartják az első szentmisét a Legényegylet kápolnájában. A kápolnát Mukits templomfestő 30.000 lejért festette ki. A kápolna oltára és felszerelése a Belopotoczky-féle kápolna tulajdona volt.
Mayer Antal apostoli kormányzó megvásárolja a Legényegylet tőszomszédságában fekvő Erdős-féle házat 800.000 lejért a tanoncotthon céljaira. Fiedler István megyéspüspök a Legényegylet rendelkezésére bocsátja a telek és épület jövedelmét. Az igazgató vezetésével nagyszabású nevelőmunka folyik, jó katolikusokat, kiváló mestereket, kézműveseket valamint jó honpolgárokat adnak a társadalomnak. Szaktanfolyamokat rendeznek, lelkigyakorlatokat szerveznek, kongregációs beszédeket tartanak, minden hétfő este hittan előadások vannak, közös áldozások. A tagok rendelkezésére áll a könyvtár, lehetőség nyílik sporttevékenységre, kultúrdélutánok szervezésére, színi előadások, ének és zene művelésére.
1928. július 15-én Oswald káplán helyett Tombory Béla újmisést nevezik ki lelkivezetőnek. 1930-ban a Katolikus Legényegylet évi közgyűlése Dr. Hunya Benedeket választja meg elnöknek.
1929-ben rendezték meg az első Magyar bált a Katolikus Kör összes helyiségeiben.
1932-ben a Katolikus Leányklub jótékonysági előadást tartott, s ezen színre került Csathó Kálmán Új rokon című vígjátéka. Műkedvelő előadást rendeztek a Katalin-telepi kultúrház építésének javára. Nagyon bensőséges hangulatot eredményezett a Karácsonyi Pásztorjáték a Katolikus Körben. Krisztus Király ünnepe alkalmából Hazay Gyula pápai kamarás: Krisztus király gondviselő hatalmáról tartott előadást.
1935-ben három napos Vízkereszti Vásárt rendeztek a szegény sorsú magyar diákok részére. Reményik Sándor ez alkalomra írt versét Schilling Olga szavalta el.
Színpompás volt a műkedvelők és a Sportegyletek által rendezett majális a Rhédey-kertben. Mintegy 350-en vonultak végig a városon, jelmezekben, sportfelszerelésben, feldíszített kerékpárokkal, csacsifogattal, bohócokkal zenekísérettel. A gazdag programban a tornászok 3 emeletes gúlagyakorlatai, nagy sikert arattak. Volt ökölvívó bemutató, birkózás, sok-sok vidám kabaréjelenet, népdalok, népi- és modern táncok. Étel és sörsátrak, délután térzene.
A Legényegylet 120 tagú ének- és zenekara, nagy sikerű koncertet tartott a Katolikus Körben.
Feltétlenül meg kell emlékezni az évente tartott Úrnapi Körmenetről, amelyet Exc. Fiedler püspök úr celebrált. A Szent László téren négy, lombokból összeállított sátorban volt egy-egy oltár. A Városháza főbejárati lépcsője alatt, a Görög-Katolikus Püspökség kapualjában, a Sasbejáratnál, valamint a Szent László-templom sekrestyéje oldalán. A püspök a baldachin alatt tette meg a stációk közötti utat, népes – 500–700 – hívő egyházi énekek kíséretében. 1940–1941-ben a püspök lemondása után két alkalommal Exc. Lestyán Endre kanonok celebrálta a körmenetet.
Nagyon jelentős volt az a tény, hogy a Legényegyletnek megalakult a sportköre, Kolping néven, 1928-ban. Jelvényük és trikójuk narancssárga alapon fekete kereszt volt. Fiataljaik igen sok sportágban jeleskedtek: torna, labdarugás, atlétika, úszás, evezés, asztalitenisz, tenisz, turisztika, korcsolyázás, teke, kerékpározás, sakk, box. A Teleki utcai székház mellett salakos teniszpályát létesítettek, ahol télen korcsolyapályát öntöttek. A vezetőség: elnök Oszwald Pál, alelnök Dr. Hunya Benedek, intéző Brán Barna. 1933-tól elnök Pintér István, alelnök Petrovich Mihály és Dr. Patczkó Elemér, titkár Nagy István. Szakosztályok: Dr. Popity János, Szabó Béla, Mertz László, Lestyán Kálmán, Sallerbeck Antal, Chaura Rudolf, Popovits Gusztáv, Vojnár Kálmán, Daróczy János és Boldizsár Imre.
Az 1931-es kimutatás szerint az újvárosi plébánia területén a következő katolikus egyesületek működtek:
- Oltáregylet alakult 1904-ben, tagjainak száma 600
- Jézus Szíve társulat, alakult 1891-ben
- Szent Olvasó Társulat, alakult 1858-ban
- Iparos Nők Kongregációja, alapítva 1915-ben
- Polgárok Mária Kongregációja, alapítva 1921
- Eucharisztikus Férfi Liga, 80 tag, alapítva 1925
- Katolikus Legényegylet
- Iparos – Kereskedősegédek Mária Kongregációja, alapítva 1925, 25 taggal
- Felnőtt Leányok Mária Kongregációja, alapítva 1926, 40 taggal
- Szent Vince Szeretetegyesület, alapítva 1927
- Szívgárda, alapítva 1928, 118 taggal
- Szent Ferenc Ill. Rendje
- Mária Leányok Társulata, alapítva 1880
- Őrangyal Társulat, alapítva 1880.
1932. június 17-én a Legényegylet agilis igazgatója nagysikerű Kolping-napot rendezett. Az ország minden részéből érkeztek Kolping Egyletek, összesen 300 ifjú jött el Váradra. Az országos szövetség véglegesen megalakul. A közgyűlés után a fürdőbe kirándulnak, ahol úszóversenyt rendeznek, este fáklyás menetben érkeznek a rezidenciához, majd eucharisztikus körmenetet tartanak a Szent László téren.
1935. február l0-én, a Legényegylet székhelyén fellép az ott meghonosodott Liszt Ferenc Ének és Zenekar, karmestere Andrássy Ede, szólistája Czeglédy Ilona. Műsoron szerepelt: Beethoven István király című nyitánya, Gounod Faust című operájának II. felvonásból a Keringő és a kórus, Wagner Tannhauser operájából az Induló, a kórus és a zenekari részlet, Bizet Carmenjéből áriát Czeglédy Ilona, Mascagni Parasztbecsület című operájából az Intermezzo és a húsvéti kórus, befejezésül Bizet Carmen című operájából ( IV. felvonás) az induló és a kórus hangzott el.
1935. december 8-án Andrássy Ede vezetésével lépett fel az együttes. Megszólalt Kéler Béla Templomavatás című nyitánya, majd Lányi Ernő dalait Sándor Edit énekelte, zongorán Andrássy Ede kísérte. Azután Verdi Traviatájából az Ábránd szólalt meg zenekaron, végül Haydn Teremtés című oratóriumának fináléja csendül fel.
A plébánia épületében működött egykor a Legényegylet.
A Nagyváradi Katolikus Legényegylet működése 1940–1945 között
Harmincnyolc éves fennállása óta sok iparost és keereskedőt adott Nagyváradnak.
1940. november 23-án hangversenyt tartanak, fellép a mostoha körülmények között elhunyt híres tenorista Sallak Pál, énekel Woticzky Elvira, zongorán kísér Maczalik Gabriella. Műsoron van Puccini Bohéméletéből a Rodolfo ária, Puccini Toscajábol a Levél ária, Bizet Carmenjéből a Virág ária, Verdi Rigolettojából egy ária, Erkel Ferenc Bánk Bánjából a Hazám-hazám, Kodály Zoltán Isten veled szülőföldem, Bartók Béla Szánt a babám című dala, Hlatky Endre Az én falumban. Woticzky Elvira műsorán szerepelt Bach, Mozart és Beethoven több áriája.
1942-ben az egyesület felveszi a következő nevet: ,,Nagyváradi Központi Katolikus Legényegylet”. Egyházi elnök Mellau István, világi elnök Jellinek Géza, ügyvezető elnök Dr. Patzkó Elemér országos képviselő, ügyész Dr. Lammel Antal, igazgató Dr. Tempfli István, dékánok: Rácz János és Sahi József, pénztárnok Martonffy Sándor, jegyző Mogyorósi Győző, kultúr és vigalmi ügyosztályvezető Makkai András.
1942. január 25-én rendkívüli közgyűlés megfogalmazza az új alapszabályokat, amelyet bemutatnak a Belügyminisztériumnak. Április 28-án visszaállítják a Legényegylet tanonc otthonát. A támogatást az Erdélyi Gazdasági Tanács vállalta az illetékes minisztériumokkal.
1943. augusztus 1-én Török Lászlót nevezik ki lelki vezetőnek. Az 1944-es augusztusi fordulat után a Legényegylet sorsa megpecsételődött. 1945-ben még koncertet tartanak benne, de már a Magyar Népi Szövetség égisze alatt. Az épületet átvette az úgy nevezet „Kis Magyar Népi Szövetség”. Kultúrelőadásokat tartanak Tóthkovács Ilona színmüvésznő-tánctanárnő vezetésével. Később az épületet a Solidaritatea cipőgyár veszi birtokba.
A Kolping Család-mozgalom 1856-tól Európában, 1863-tól a tengeren túl is elterjedt. Az alapító halálakor, 1865-ban 418 egyesületben 24 600 tagja volt. 1960-ban kb. 2800 Kolping Családban 250 000, 2012-ben a tagok száma meghaladta a 400 000-et.
Adolf Kolpingot a „legények Atyjának” hívták. II. János Pál pápa 1991. október 27-én boldoggá avatta.
A Trianont követő két évtized után, 1940-ben új lendületet kapott a Legényegylet működése is. Újraszerveződés történt. Felvették a Nagyváradi Központi Katolikus Legényegylet nevet. Új alapszabályokat szögeztek le, amelyet a Belügyminisztériumnak is bemutattak. 1944-től azonban megpecsételődött a Legényegylet sorsa. A kommunista diktatúra 1948-ban végkép felszámolta azt.
Megjegyezni kívánjuk, hogy Magyarországon Rajk László már 1946-ban betiltotta a Szövetséget, amely ekkor, több mint 200 helyi szervezettel rendelkezett.
A rendszerváltást követően újraélesztették a Szervezetet.
2002. augusztus 28-án Lőrincz Ferenc K. Ottó Szent László templom plébánosa, Erdei Gyöngyi és Veres Péter nagyváradi bíróságon jogi személyként beiktatja a nagyyváradi Kolping családok egyesületét. A Teleky utca – mai nevén Primariei – 9 szám alatt, egyetemi bentlakást indít a Nagyméltóságú és Főtisztelendő Tempfli József megyéspüspök áldásával. Újra beindul a Katolikus Legényegylet tevékenysége. Az új neve: A nagyváradi Kolping családok egyesülete.
Időközben sok érdekes és értékes programot szerveztek. Ezt azonban már Pék Sándor esperes-plébános irányításával és a plébánia keretében működő Katolikus Egyetemi Lelkészséggel közösen. 2013-ban Boldog Adolf Kolping születésének 200. évfordulóján emlékgyűlést tartottak és megkoszorúzták az évfordulónak emléket állító táblát, melyen a bicentárium mottója is olvasható: „Ennek a múltnak jövője van!’’
Az egybegyültek miután megismerkedtek Adolf Kolping életével és a jelenlegi mozgalom tevékenységével, sok ötlettel, javaslattal próbálták körvonalazni a tennivalókat a közösségépítésben és a lelkiekben.
2017. szeptember 15-17 között Nagyváradon volt a Kolping Románia Országos közgyűlése. Azért is esett idén városunkra a választás, mert éppen idén 90 éve alakult Nagyváradon a jelenleg plébánia épültként szolgáló házban a Katolikus legényegylet.
Szeptember 15-én, pénteken a plébánián kezdődött a közgyűlés a tagokat az udvaron fogadtuk, majd néhány rövidfilmmel mutattuk be az az ifjúságnevelési munkát, ami jelenleg az egyetemista bentlakásba folyik, amolyan legényegyleti örökségként.
Szeptember 16-án szombaton a Posticumban folyt az értekezés, aminek fő témája a romániai Kolping egyesület arculata. Az értekezés után Exc. Böcskei László megyéspüspök fogadta a tagságot és a fópásztorral szentmisét is ünnepeltünk a Székesegyházban. Nagyon jó, bensőséges, baráti hangulatban zajlott az egész együtt töltött idő.
Forrás:
1. – Lőrincz Ottó kanonok-plébános: A Szent László királyról nevezett Várad-Újvárosi plébánia és templom monográfiája Nagyvárad, 2004
2. – Pásztai Ottó a Premontrei Öregdiákok Egyesület elnökének a Partium című folyóiratban megjelent írásából, 2016/2, 27.oldal

